38.rész: +18

38.rész: +18

Adam az ajtó előtt karjaiba kapott, s úgy vitt át a küszöbön, ahogyan a romantikus filmekben szokás, mikor a boldog férj felkapja felségét, s forró szerelmes csókot lehel ajkaira. Egy röpke pillanatra magával ragadott az érzés, hogy talán egyszer majd átélhetem ezt, de sajnos erre jelenleg semmi esélyem sincs.

Óvatosan a puha ágyra fektetett, s teljes testsúlyával rám nehezedett. Apró puszikat nyomott a nyakamra, de mielőtt az ajkamhoz ért volna, kezem közé fogtam enyhén borostás arcát, s mélyen a szemébe néztem.

- Hitesd el velem, hogy szeretsz. Csak most erre az egy éjszakára kérlek. Suttogj szerelmes szavakat a fülembe, nézz rám, úgy mintha én lennék a legfontosabb dolog az életedben, és viselkedj is úgy velem. Csak most az egyszer. - Kissé megdöbbent, de azonnal bólintott.

Az előző hevességnek nyoma sem volt. Érintésétől libabőrős lettem, csókjai égették a számat, a testem lángba borult, ahogyan megszabadított a pólómtól. Mohó vággyal nézett végig rajtam, de az vonása azonnal megváltozott, amint az arcomra nézett. Tekintete ellágyult, érintés még finomabb lett, mintha csak attól félne, hogy összetörök erős karjai között.

- Gyönyörű vagy. - Szégyenlősen elpirultam, s zavaromban magam lé kaptam a kezeimet, s összezártam a lábamat. Anya szült meztelenül feküdtem alatta, s Ő úgy magasodott fölém, mint egy Isten. A maga 195cm-ével izmoktól dagadó testével, tekintete olyan elsöprő vágyat rejtett, melyet még nem láttam, soha eddigi életemben.

- Nézz rám, hadd lássam a tekintetedet. – Félve fel pillantottam rá, s végig nézett rajtam.

Remegő karokkal nyúltam a felsőtestét takaró vékony póló alá. Körmeimet kissé belemélyesztettem izmaiba, melytől halk nyögés szaladt ki belőle. Felbátorodtam.

Letéptem róla a pólót, s a sarokba hajítottam a maradványokat. Mosolyogva díjazta hevességemet, és az övéhez nyúlt. Elkaptam csuklóját, s magam szabadítottam meg a nadrágjától. Bokszere alatt élettel duzzadó férfiassága ágaskodott.

Lehajolt hozzám, s megcsókolt, közben kezeim maguktól életre keltek, s megmarkoltam legbecsesebb kincsét. Ujjaival erősen megkapaszkodott a hátamban, s ismét felnyögött az élvezettől. Levettem róla a bokszert, s úgy kényeztettem őt. Minden nyögéssel egyre közelebb került a csúcshoz, de az utolsó pillanatban elkapta a kezemet.

- Nem így akarok elmenni. Azt akarom, hogy te is érzed azt amit én. - Döbbeneten néztem rá, de levegőt venni sem maradt időm, ujjai már is akcióba lendültek. Kellemes bizsergést éreztem a hasamban, mely végig kúszott egészen a gerincemig, körmeimet hátába mélyesztettem, s úgy kamaszkodtam belé, mintha az életem múlna rajta.

Ujjai az utolsó pillanatban abba hagyták a kényeztetést, legurult rólam, s háttal nekem matatni kezdett az éjjeli szekrényben.

- Gondolom nem szeretnél gyereket. - Nevetve mászott vissza a lábam közé, egy kósza tincset kisimított az arcomból, mélyen a szemembe nézett, megcsókolt, s lassan belém hatolt.

A gyönyör ismét kezdte átjárni a testemet, minden lökéssel egyre közelebb jutottunk a csúcsig, majd a végső pillanatban egyszerre  feszültek meg az izmaink, s ernyedtek el.

Pihegve feküdtünk egymáson, mindketten kapkodtuk a levegőt.

Fejét megemelte, rém nézett, majd megcsókolt, s legurult rólam.

- Ilyen még soha életemben nem fordult elő velem. - Adam kissé furcsán beszélt, a hangja még rekedtebb lett.

- Mi?

- Hogy valakivel egyszerre érjek a csúcsra. EZ olyan ritka, minta fehér holló, d veled sikerült. - Szorosan hozzábújtan, s meglepetésemre nem lökött el magától, hanem puszit nyomott a homlokomra.

- Megfeleltem az elvárásaidnak? – Szégyenlősen néztem rá, s apró mosolyt küldtem felé.

- Ezt igennek veszem. – Még szorosabban ölelt, felnéztem rá, s elvesztem sötét szemeiben.

- Tudod, nem hittem volna, hogy egyszer majd így fogok feküdni egy nő mellett. – Zavartan néztem rá, de nem kezdett magyarázkodni.

- Sosem agyaltál azon, hogy családot alapíts?

- Az én életem nem egy életbiztosítás. Gondlom Andy mesélte, hogy mit tettem a családjával, nem vagyok rá büszke, de okkal tettem. – Azonnal elborította az agyamat, a düh, s felültem az ágyban.

- Az ilyenre nincsen mentség. – Felkeltem az ágyból, s összekapkodtam a ruháimat.

- Most mit csinálsz? – Ő is követte a példámat, s elkezdte magéra kapkodni a szétdobált ruháit.

- Ki szellőztetem a fejemet.