Dupla rész* 47-48 :$

47.rész:"RIBANC"*

Remegő lábakkal léptem át a küszöböt, s Andy-ba markoltam. Görcsösen kapaszkodtam izmos karjába, s fejemet  vállgödrébe rejtettem. Képtelen voltam végig nézni a holttesteken. A falak véresek voltak, a bútorok felborítva, mindenütt testrészek hevertek, olyan volt az egész ház, mint ahol háború dúlt volna pár órája. Könnyezve haladtam fel felé a lépcsőn, de Andy nem engedett fel menni.

-          Eleget láttál így is, ne menj fel. – Nem hallgattam rá. Óvatosan bekukucskáltam a hálószobába, s ahogy végig néztem az ágyneműn, melyen Demon holteste volt, hangosan felzokogtam. Erőtlenül borultam véres testére, s magamat átkoztam, hogy nem voltam itt.

-          Emily. – Andy hangja térített magamhoz. A plafon felé mutatott, s az arca egyre sápadtabb lett.

Követtem a tekintetét. Kezemet szám elé kaptam, s felordítottam fájdalmamban. Adam mezítelen felső testét kifeszítették a plafonon, s egy szót véstek a mellkaséba: „RIBANC”.

Andy kirángatott a házból, s hagyta, hogy kitomboljam magamat. Őrült módjára térdeltem a hideg talajon, miközben hangosan szitkozódtam.

-          Nem maradhatunk itt. Bármikor ránk találhatnak. – Vettem egy mély lélegzetet, s talpra álltam. Érzelem mentes arccal néztem rá, s megesküdtem hogy megbosszulom a halálukat.

-          Mi lesz most? – Kérdeztem miközben az autópályán haladtunk.

-          Először is biztonságba helyezzük Mark-ot, majd Ash, Jinx, Jake, és Chris segítséget szerez..,.

-          Folytasd.

-          Nincs tovább. Fogalmam sincs róla, hogy kivel állunk szemben, de a módszerei alapján vérprofi az illető, és minket akar. – Ujjai szorosabban markolták a kormányt, izmai megfeszültek, de nem nézett rám.

-          Félek. – Leheltem halkan, s éreztem ahogyan könnyek szöknek a szemeimbe.

-          Nem kell, akár az életem árán is megvédelek, nem hagyom, hogy bajod essen. . Mélyen a szemembe nézett, s megszorította a kezemet.

-          Nem a haláltól félek, hanem attól, hogy úgy végzed, mint Adam. Nem karlak elveszíteni Andy, nem akarom végignézni a halálodat, s pláne nem akarom, hogy miattam halj meg. Szeretlek, de ígérj meg nekem valamit.

-          Mit?

-          Ha a dolog úgy adódig, akkor a saját életedet mented, s ott hagysz engem. Mindent megteszel azért, hogy te túléld ezt az egészet. – Hitetlenkedve nézett rám, de végül bólintott.

-          Megígérem, de cserébe gyere el velem vacsorázni.

 

48. rész: Egy lépéssel előtted*

Elégedetten néztem a hotel tükrébe, s mosolyogva pördültem egyet fekete miniruhámban, mely kiemelte hosszú lába,mit. Amint ismét a tükörbe néztem lehervadt az arcomról a mosoly. Adam arca ugrott, be, s az esküvőnk. Könnyes szemmel léptem ki a fürdő ajtaján, ahol Andy várt rám elegánsan felöltözve. Nevetve igazítottam meg félrekötött nyakkendőjét, s egy apró puszit nyomtam puha arcára.

-          Tudom, hogy fáj az ami történt, de ne okold magadat ez miatt. Majd holnap foglalkozunk ezzel, a ma este csak a miénk. Különben is, ne nehezítsd meg a helyzetemet 1000éve nem randiztam már. – Letörölt egy kósza könnycseppet a szemem sarkából, s óvatosan megcsókolt. Kellemes bizsergés járta át a testemet, éreztem ahogyan gyengéden végig simít a nyelvévek az alsó ajkamon, engedélyt kérve, egy vadabb, s szenvedélyesebb csókra. Gyengéden cirógatta a nyelvemet, s belemarkolt a fenekembe, dereka köré tekerte lábaimat, s éreztem, hogy szinte fel fal a csókjával.

-          Erre később visszatérünk. – Megigazította derekán a nadrágot, s a hotel éttermébe vezetett.

Az étterem hangulata kellemesen melankolikus volt, lágy zongora kísérte a vacsorát, s mindenütt mosolygó emberek ültek az asztaloknál.

-          Kérem kövessenek. – Egy fiatal pincét vezetett minket az asztalunkhoz, ami egy félre eső helyen volt, kissé elkülönítve a többi vendégtől.

-          Én kértem, hogy egy távolabbi asztalt kapjunk, remélem nem baj. – Az étlapért nyúltam, s döbbenten néztem az árakat.

-          Ez nagyon drága egy hely. Meg se merem kérdezni, hogy mennyi a szoba, ha az étel ilyen drága.

-          Azzal te ne foglalkozzál. – Értetlenül néztem az étlapra, s próbáltam kibetűzni az ételek neveit.

-          Andy, én azt se tudom, hogy mik ezek az ételek, még csak elolvasni sem tudom őket. – Megadóan adtam a pincérnek az étlapot, aki lenézően nézett rám.

-          Kértem neked is, ne aggódj. - A pincér kihozta az ételeket, melyek látványától megkordult  a gyomrom.

-          Ez annál az asztalnál ülő úr küldi önöknek. – A terem másik sarkában egy középkorú férfi ült, aki felénk emelte a poharát, s rám mosolygott. Fekete haja kiemelte kék szemeit, izmos karján feszült a fehér ing, keskeny ajkain mindentudó mosoly ült, s végig a szemembe nézett.

Elvettem a pincértől a leveket, s halkan olvasni kezdtem.

„Remélem tetszett a látvány, melyet a házban talált.  Igazán nehéz volt egy férfit felszögelni a plafonra. Csak remélni tudom, hogy értékeli az erőfeszítéseimet.

Személy szerint túlzásnak találom ezt a fajta mészárlást, de hát én csak parancsot teljesítek.

Jobb ha tudja Emily, hogy figyelem magát. Ott voltam ma a házban, mikor megtalálta a holtesteket, s be kell vallanom meglepődtem magán. Nem hittem volna, hogy azok után, hogy megakarta ölni Adam-at, képes lesz megsiratni őt. Maga egy rejtély a számomra, s én imádom a rejtélyeket, Alig várom, hogy szemtől szemben is találkozhassunk.

Mély tisztelettel: Az Ön végzete”

Andy-re néztem aki a férfival nézett farkas szemet, ujjai elfehéredtek ahogyan a villát markotla.

-          Andy. – Szólítottam meg lágyan, s megfogtam a kezét, melyben a villa volt.

-          Mi az?

-          Ez csak egy levél, most még nincs okunk aggódni. Szemmel látható, hogy a férfi nem akar jelenetet rendezni egy hotelben.

-          Tudod, te, hogy ki ez a férfi egyáltalán? – Hangja csöpögött a gúnytól.

-          Nem.

-          Akkor elárulok neked egy lényeges dolgot. Ha Ő az ellenséged, márpedig Ő most csak is rád koncentrál, akkor halott vagy. Nincs esélyed ellene, ez az alak kegyetlenebb, mint bárki akit valaha ismertem. Figyelni fog téged, ott lesz mindig a sarkadban, és tudatni fogja ezt veled, minden apró rezdülésedet kifogja ismerni, s mikor már alaposan kiismert akkor fog támadni, és esélyed sem lesz ellene. Mert végig előtted lesz egy lépéssel. – Indulatosan kilökte maga alól a széket, s kiviharzott az étteremből. 

Pénteken szintén dupla résszel jelentkezem! :$ <3