45. rész: Azt hiszem hiányozna*

45. rész: Azt hiszem hiányozna*

Görcsösen markoltam az estélyi ruhám szélét, miközben a tükörből Adam-at figyeltem. Izmos hátán, az izmok megfeszültek, miközben a pólóját vette le. Mély sóhaj szakadt fel ajkaim közül, s lassan leengedtem a ruhapántját, mely oázisként hullott a földre. Adam azonnal megfordult, s a tükörből nézett rám. Tekintete vágytól csillogott, szépen ívelt ajkait benedvesítette, majd mögém lépett.

Érintése lángra lobbantotta a testemet, a bőröm azonnal égni kezdett ujjai nyomán. Forró csókot lehelt a melltartó pántomra, majd félre tolta azt az útból, s tovább kényeztetett. Halk kattanás jelezte, hogy a zavaró anyag készen áll rá, hogy eltűnjön az útból, s szintén a padlón végezze.

Türelmetlenül fordultam vele szembe, s mohón, mélyen csókoltam izzó ajkait. Még többet és többet akartam belőle, minden porcikám sóvárgott az érintése után. Erősen megmarkolta a fenekemet, mire összekulcsoltam a lábamat a dereka körül. Finomat az ágyra fektetett, s fölém magasodott, akár egy ragadozó, lepillantott rám, szemei tiszta vágyat tükröztek.

Hirtelen felállt, s az ágy másik oldalára sétált.

-        -  Baj van? – Zavartan ültem fel a puha párnák között, s kezeimmel eltakartam nőiességemet.

-        -  Nem kell velem lefeküdnöd csak azért, mert Ash-el töltötted az estét. – Ijedten összerezzentem, ahogyan felém ugrott. Elkapta a bokámat, s maga alá húzott.

-        -  Mit akart? – Szemei haraggal teltek meg, nyoma sem volt az előző, forró vágynak.

-          - Csak beszélgettünk, kérdeztem Andy-ről is, de hiába. Nem mondott semmit sem. – Egy rövid ideig nézte az arcomat, majd dühösen fújtatott egyet, s félre lökött t az ágy túlsó oldalára.

-          - Hazudsz! – Vadállat, módjára fújtatott, öklei ökölbe szorultak, szemei összeszűköltek, s ismét rám ugrott. Ijedten fordítottam az ellenkező irányba a fejemet, hogy még véletlenül se kelljen ránéznem, Nem tudnék a szemébe hazudni.

-          - Nem hazudok. – Hangom két oktávval feljebb csúszott, s csak a mondat befejeztével néztem fekete szemeibe. Felállt az ágyról, s ököllel beleütött az ágy mellett elhelyezkedő hatalmas tükörbe, mely millió darabra hullott a lábai előtt. Ujjain vércseppek gyöngyöztek, s lassan mind a szőnyegen halt el, hatalmas tócsát hagyva maga után. Szeme fénylett az elfojtott haragtól, vetett rám egy fájdalmas pillantást, majd elhagyta a szobát.

Pár másodpercig még döbbenten ültem az ágyban, majd amint észhez tértem felkeltem, s kilopóztam a folyosóra. 

Lábujjhegyen lopóztam egészen a dolgozó szobáig, ahol Adam tartja az iratait. Félve nyomtam le a kilincset, s beléptem a sötét helyiségbe. Vettem egy mély levegőt, s az íróasztal fiókjait kezdtem nyitogatni. Rengeteg papír volt mindegyikben. Számla hátán számla, s telefonszámok, melyek különböző nemzetiségű nevekkel voltak ellátva.

Idegesen toltam vissza az utolsó fiók ajtaját is, s fáradtan hanyatt dőltem a székben.

Fájdalmasan megmasszíroztam a halántékomat, s hirtelen felpattantam.

Azonnal megvilágosodtam. A falon lévő egyetlen kép volt csak, mely egy tájat ábrázolt. Kíváncsian sétáltam közelebb a festményhez, s örömmel vettem észre, hogy a keret sérült, s csúnya karcolás nyomok vannak rajta. Elvettem az asztalon lévő papírvágó kést, s benyúltam vele a kép alá, mely könnyen elmozdult az eredeti helyéről, s egy sárga boríték esett ki mögüle.

Örömmel csúsztattam a köntösöm mögé a vastag borítékot, s a hálószobába léptem.

Döbbenetemre Adam várt rám az ágyon feküdve. Felső testét nem takarta semmi, így kedvemre gyönyörködhettem tökéletes mellkasában. Hosszú lábait keresztbe fonta, kezeit tarkója alatt kulcsolta össze.

-          Merre jártál? – Mély férfias hangja simogatta a bőrömet.

-          - A konyhában voltam. – Feleltem, s magamra zártam a fürdő ajtaját gyorsan.

Megkönnyebbülve dőltem neki a faajtónak, s már is azon kattogott az agyam, hogy hova rejtsem a borítékot. Végül elővettem egy tisztaság tasakot, mely tökéletesen zárható volt, s elhelyeztem a zacskóban, s azt pedig a wc tartályba rejtettem. Régi trükk, de hatásos. Remélem legalábbis.  

Langyos vízzel felfrissítettem fáradt arcbőrömet, s visszamentem Adam-hez az ágyba.

-          - Szeretnék Mark-kal elmenni, nyaralni. – Érzelemmentes arccal bámult rám, majd egy vállrántással elintézte a dolgot.

-        -  Ezt vehetem annak, hogy beleegyezel? – Bekapcsolta a tv-t, s maxra tekerte a hangerőt.

-          - Kérdeztem valamit! – Idegesen kaptam a távirányító után, de elkapta előlem azt.

-         -  Jah. – Durcásan összefonta maga előtt a karját, s továbbra sem vett rólam tudomást.

Mosolyogva fordultam a fal felé, s nyakig betakaróztam. Kényelmesen elhelyezkedtem, s hallottam, ahogyan lejjebb veszi a hangerőt, majd végül kikapcsolja a tv-t.

Halk mocorgást hallottam a hátam mögül, s éreztem, ahogyan erős karjait körém fonja, majd megszólal.

-         -  Nem érdekel, hogy merre mész, amíg visszatérsz hozzám. – Szavai tőrként szúródtak a szívembe. S eszembe jutott, hogy eljön az idő, mikor már nem látom Őt, s bár félek bevallani magamnak, de azt hiszem, hiányozna. 

ű