60.-61.rész: Dupla*

Sziasztok! 

Szeretném közölni veletek, hogy a következő részeket 18éven aluli olvasóknak nem ajánlom. Igen ez ismét egy ilyen rész, ahová ki kellett ezt írnom. Gondoltam figyelmeztetlek titeket ;)
Jó olvasást! 

60. rész: Undor*

Az arc alig pár milliméterre volt az enyémtől, undor fogott el. Haját leborotválta, s a fején egy sárkánytetoválás díszelgett. Ajkait mély X alakú vágás szelte ketté. Szemei ridegek voltak, szinte láttam benne a sötétséget, mely körülölelte a lelkét.

A férfi megragadott, hosszú körmei még a kabáton keresztül a bőrömbe mélyedtek.  Morgó hang tört fel torkából, éreztem, ahogyan remegek a karjai között. Halálfélelmem volt.

-          Szóval te vagy Emily. – Hangja rettentően mély és ijesztő volt.

-          Igen. – Küzdöttem a karjai között, lassan forogni kezdett velem a világ, hányingerem lett, és egy hajszálon táncoltam, hogy végleg a karjaiba essem, mint egy rongybaba.

-          Még sem vagy olyan különleges, mint ahogyan beszélik. Könnyű volt a közeledbe férkőznöm, úgy reszketsz, mint a nyárfalevél. Nevetséges vagy.  – Láttam, hogy mozognak az ajkai, de egy hangot sem hallottam. Hiába koncentráltam, képtelen voltam felfogni szavainak súlyát, s végül feladtam a küzdelmet, hagytam, hogy teljesen elsötétüljön a világ körülöttem.

Halk neszt hallottam magam körül, majd hirtelen jéghideg víz öntötte el a testemet. Fulladozva tértem magamhoz, s mikor meg akartam törölni az arcomat, a kezeim nem mozdultak, egyetlen végtagomat sem tudtam megmozdítani.

-          Mi történik velem? – Pánik félelem lett úrrá láttam, nyaktól lefelé teljesen lebénultam.

-          Remélem, tetszik az érzés. Nagyon nehéz volt beszerezni ezt a drogot. Lebénítja a végtagjaidat akár hetekig képes vagyok így tartani téged, miközben azt teszek veled, amit csak akarok. S a legszebb benne, hogy nyomtalanul eltűnik a szervezetedből, mintha sosem lett volna ott. – Az idegen egy injekciós tűt tartott a kezében, miközben közelebb lépett hozzám. Rémült tekintettel néztem rá, és láttam, ahogyan elmosolyodik. Kétség sem fér, hozzá élvezi a helyzetet.

-          Engedj el, és esküszöm, szétrúgom a seggedet. – Úgy feküdtem a matracon, mint egy őrült, akit begyógyszereztek, és így is éreztem magamat. A férfi belém döfte a tűt, égő érzés töltötte el a testemet. A karjaim lassan elnehezedtek, majd a lábaim, az egész testem zsibbadt attól a folyadéktól.

Hallottam, ahogyan kinyílik a nehéz vasajtó, a hozzá tartozó léptek nehezek és hangosan voltak, semmi könnyedség vagy finomság nem volt abban, aki belépett a szobába.

-          Hogy van a mi kis virágszálunk? – A hang bántotta a fülemet, a levegő hirtelen füst terjengett. A férfi fölém hajolt, majd az arcomba fújta a szivarja fojtó bűzét. Köhögve figyeltem az arcot, mely kísértetiesen ismerős volt.

-          Mit tegyek vele főnök?

-          Játszadozz el vele kicsit, rád bízom, hogy mit teszel vele. A napló nem volt nála, szedd ki belőle, hogy hol van és, hogy azaz átkozott kölyök, mit mondott neki rólunk.

A vasajtó hangos csattanással zárult be, s én kettesbe maradtam ezzel az állattal.

Remegve figyeltem, ahogyan mellém sétál, hosszú körmeit arcomba vájta. Összeszorított fogakkal tűrtem, hogy hegyes körmét belém döfje, majd mosolyogva kinyújtotta a nyelvét, és lenyalta a vért az ujjairól. Szemeit lehunyta, élvezettel teli arccal nyalta ujjait, s megesküdtem volna rá, hogy az előbb felnyögött az élvezettől.

Hatalmasra tágultak a pupilláim, mikor elkezdte kicsatolni az övét, és lassú mozdulattal megszabadult a bőrnadrágjától, és a pólójától, majd ismét elfogott az undor egy pillanatra.

61. rész:  Ez élteti őt*

-          Honnan ez a rengeteg seb? – Akaratlanul is kicsúszott a számon ez a kérdés, ahogyan végignéztem az előttem álló testén.

Mellkasát szintén egy hatalmas X szelte ketté, mellbimbói eltávolítva, s azok helyén is az X maradt csak.

Boxere szélén hosszú vízszintes forradás volt, mintha sósavval öntötték volna le az ágyékát.

-          Szeretem a fájdalmat. – Hangja boldogan csendült fel a hideg szobában, s undorodva néztem végig a rengeteg vágáson, a testén.

-          Azt akarom, hogy undorodj tőlem, hogy én legyek a legrosszabb rémálmod. Azt akarom, hogy ordíts a fájdalomtól, hogy zokog, hogy könyörögj, hogy hagyjam abba. – Lehelete csiklandozta a fülemet. Ahogyan elhaladt mellettem, megfigyelhettem a hátát is, melyet szintén vágások és lőtt sérülések torzítottak el. Izmos válla minden lépés hatására megemelkedett, kénytelen voltam bevallani, hogy ha nem lenne, ilyen félelmetes személyisége, bizony nagyon is jóképű férfi lenne.

-          Tetszett a látvány? – Összeszorított szemekkel tűrtem, hogy rá üljön a csípőmre.

-          Nem. – Vallottam be őszintén neki, majd megmozdult rajtam. Éreztem, ahogyan az erekciója a hasamnak nyomódik, erősen beleharaptam az alsó ajkamba, és próbáltam visszatartani a könnyeimet.

-          Nézz rám! – Könnyezve ráztam a fejemet, mire teljes erőből pofon vágott. Köhögve köptem az ágyra, majd undorodva néztem a vörös folyadékot, mely a fejem mellett folydogált.

-          Azt mondtam nézz rám! – Erősen összeszorította az álkapcsomat, s kényszerített, hogy ránézzek. Egy pillanatra összefonódott a tekintetünk, majd ismét kinyújtotta a nyelvét. Undorodva próbáltam elfordítani a fejemet, soha életemen nem láttam még ilyet, a férfi nyelve ketté volt vágva. Erősebben markolta az álamat, nyelvével lenyalta a vért a szám széléről.

-          Tedd, amit mondok, és egy csomó fájdalomtól megkíméled magadat. – Fájdalmasan bólogattam, majd éreztem, ahogyan szétfeszíti a lábaimat, a térdével, s közéjük férkőzik.

Remegve próbáltam megmozdítani a karomat, vagy a lábamat, de hírtelen bénító fájdalom áramlott végig a testemen.

-          Nem mondtam, ha megpróbálsz, mozogni az anyag izom összehúzódást eredményez, mely, mint azt te is érezted pokolian fájdalmas.  – Elmosolyodott, ahogyan az első könnycsepp lefolyt az arcomon.

Két kezén megtámaszkodott, és lejjebb kúszott rajtam. Üveges szemmel néztem, ahogyan letépi rólam a nadrágot, és a falatnyi bugyimat. Mielőtt lehajolt volna rám mosolygott.

Már lélekben felkészültem rá, hogy megérezzem a nyelvét magamban, s gyomorgörccsel vártam, hogy az a visszataszító nyelve bennem legyen. Ehelyett éles fájdalom nyilallt a belső combomba. Vérfagyasztó sikoly hallatszott a szobában, majd a férfi hangja, ahogyan felnevet a lábaim között. Rémültem néztem, a szájából kilógó hús darabot, mely minden bizonnyal belőlem hiányzott. Most már sűrű patakban folytak a könnyeim, és továbbra is csak a fájdalomra tudtam figyelni.

A férfi kiköpte a hús darabot a szájából, és levette a boxerét. Nem mertem a férfiasságára nézni, féltem a látványtól, hátha esetleg ott is sebhelyes.

Ismét szétfeszítette a lábaimat a térdével, s közben a szemembe nézett.

Rám mosolygott, majd keményen belém vágta magát. Újra felordítottam a fájdalomtól. A férfi gyors tempóban mozgott bennem, éreztem, ahogyan vér áramlik a lepedőre, de ez sem hatotta meg. Hiába ordítottam a fájdalomtól, csak gyorsított, kicsúszott belőlem, lenyúlt a lábaim közé, s a legérzékenyebb ponton érintett meg, ahol egy férfi érinthet egy nőt. Ujjai vérben úsztak, érzékien végignyalta mintha az öt ujját, mintha csak egy finom falat lennék a számára, majd ismét belém vágta magát. Ezúttal nem fájt annyira, talán mert éreztem, ahogyan elnyel a sötétség. Csak azért imádkoztam, hogy minél hamarabb elájuljak, mert tudtam, hogy amíg az eszméletemnél vagyok, és a férfi látja a fájdalmat addig nem fog leállni. Ez élteti őt, ezért csinálja ezt, élvezi, számára ez ad örömet.