3.rész: Könyörgés*

3.rész

Hangos csörömpölésre ébredtem, majd szinte azonnal kivágódott a szobám ajtaja.

Apám  bukkant fel és valami barna lötty torzította hófehér ingét. Döbbenten néztem az előttem dühöngő férfira.

-          Ébredj már te semmire kellő! Takarítsd össze konyhát mielőtt elmész. – Azzal a lendülettel becsapta az ajtót maga után.

Nyöszörögve kászálódtam ki az ágyból, majd az íróasztalra tett ruháimba bújtam. Egyszerű szaggatott farmert, és fekete pántos fölsőt vettem fel a kedvenc együttesem logójával.

A konyhában hatalmas káosz fogadott, mintha háború dúlt volna itt.  

Kedvetlenül álltam neki a mosogatásnak, a tányérok toronyszerűen magasodtak előttem. Órákig tűnő suvickolás után megkönnyebbülve lélegeztem fel. Gyorsan felmostam a kiömlött kávé foltot, majd egy termoszba öntöttem a megmaradt folyadékot. Felkaptam a táskámat, és a buszra szaladtam.  Az iskola busz az orrom előtt ment el. Mérgesen caplattam előre, reménykedve, hogy nem fogok elkésni.

Lépteimet lelassítottam, mikor a múlt éjszakai sikátor előtt haladtam el.

Halk nyöszörgés hallatszott a kukák mögül, majd egy dühöngő férfi jelent meg a látóteremben. Óvatosan közelebb lopakodtam, a falmentén, s érdeklődve hallgattam az eseményeket.

-          Megmondtam, ha nem tudsz fizetni megöllek. Nos, megkérdezem még egyszer…..meg van a pénz vagy sem? – Azonnal beugrott a hanghoz tartozó arc. Azok a mély kék szemek még álmomban is kísértettek. Akaratlanul is a nyakamra csúsztak az ujjaim.

-          Kell még pár nap. Könyörgöm. Családom van. Meg lesz a pénz esküszöm. – A nő hangját hallva könnyek szöktek a szemembe. Olyan esetlen és szomorúan csengett könyörgése, hogy bármelyik ember megbocsátott volna neki.

-          Nos ez nem az én gondom. Búcsúzz el az életedtől. – Halk kattanást hallottam, a nő még motyogott pár szót, de hangát elnyelte a pisztoly vérfagyasztó dörrenése. Ijedtemben felsikoltottam. Azonnal futásnak eredtem.

Minden erőmet összeszedve rohantam az iskola felé. Néha hátra pillantottam, hogy követ a férfi, szerencsére senkit nem láttam mögöttem haladni.

A parkon keresztül lerövidítettem az utat, és a torna terem felől szaladtam tovább.

Hangos szitkozódások közepette jutottam el a szekrényeimig. Elővettem a szükséges könyveket, és a terembe mentem. Leültem a leghátsó padba, és az ablakon kívüli világra fordítottam a figyelmemet.

-          Hova rohantál olyan gyorsan, csak nem kergetett valaki? Mondjuk a lelkiismereted?! – Undorodva fordultam a fölém magasodó izompacsirta felé.

-          Mi az Emily, elvitte a cica a nyelvedet? Válaszolj ha hozzád beszélek! – Minden szem ránk szegeződött. Páran jót nevetek rajtunk, míg a többiek érdeklődve hallgatták az eseményeket.

-          Nem tartozom magyarázattal egy olyan személynek aki még azt sem tudja, hogy mennyi 1x1. – Elképedve nézett rám, majd hangosan felnevetett. Fejét hátra vetette, és úgy adott hangot jó kedvének. Hirtelen abba maradt a hahotázása, s erősen megragadta a pólóm nyakát.

-          Ide figyelj te kis nyomorék. Velem senki nem beszélhet így, még egy lány sem. – Ha tekintettel ölni lehetne én már bizonyára halott lennék. Lassan gyengült a szorítása, taszított egyet rajtam, s pöffeszkedve elsétált előlem, és leült a helyére.

Tekintetemet ismét a kinti világra szegeztem. Gondolataim a sikátorban történteken jártak. A nő kétségbe esett hangját még most is hallom visszhangzani az elmémben.

-          Osztály bemutatom az új diákunkat. Andy Biersack-ot. – Unottan fordultam a tanár felé, de mikor megláttam a mellette álló személyt, félem járta át a testemet.

Ez lehetetlen. Fekete haja ezúttal tökéletesen állt, fekete ruhai most sem hiányoztak, a bőrkabát alatt ezúttal fehér póló takarta izmos felső testét, telt ajkai enyhén szét váltak egymástól, hófehér mosolya lélegzet elállító volt. Gyönyörű szemeivel körbe járta az osztályt, majd mikor hozzám ért látványosan elmosolyodott.  

Kedves olvasók (ha léteztek)!

Nem tudom, hogy feltűnt-e hogy az egyik főszereplő, Andy Biersack a Black Veil Brides énekese. Azért én bízom benne, hogy sokan észre vettétek ezt aprócska, de jelentékes dolgot. Hosszú órákat, napokat sőt heteket töltöttem azzal, hogy BVB-s blogok keresgéltem, de föladtam a keresést. Talán 3at ha találtam, melyeket jelenleg is olvasok. Végül aztán föladtam a keresést, és úgy döntöttem., hogy magam is belekezdek egy blog írásába lesz ami lesz alapon. Megszámlálni sem tudom, hogy hányszor kezdtem bele blog írásba, de azt tudom, hogy mind kudarcot vallott. Nem érkeztek vissza jelzések, nem találtam elég izgalmasnak, eseménydúsnak a történetet, vagy éppen túl csöpögősre, és ezáltal túl unalmasra sikeredett. De a lényeg ugyan az.

Most elhatároztam(ismét) hogy befejezem a blogot. Nem magam miatt, hanem a BVB rajongók miatt, akik rajtam kívűl szívesen olvasnának kedvencükről. Bízom benne, hogy lesznek rajongok, kiknek örömet okoz az hogy neki kezdtem ennek a blognak és azt mondja majd: - "Végre egy BvB blog".

Bizonyára vannak olyanok akik nem ismerik a bandák, de remélem, hogy a blogom álltam megismerik és megszeretik.

A történet, mint azt láthatjátok ti is nem hagyományos fanfic. Az az itt Andy nem sztár, sőt épp ellenkezőleg. Ha figyelmesen olvastátok el a szereplők aktáit rájöhetettek, hogy egy bűnöző. De ne zavarjon  el ez titeket. Lesz itt szerelem, harc, vér, izgalom, és minden más.

Szerettem volna egy olyan blogot hozni a rajongó társaimnak, melyet izgalmasnak találnak, mely leköti őket, a gép elé. Hiszem, mi az hogy Andy Biersack NEM híres????? :O

Bízom benne, hogy tetszeni, fog a történet.

Jó olvasást, és kellemes ismerkedést kívánok a történethez, valamint a bandához is.

2.rész: Apai "szeretet"

Lélekszakadva rohantam haza felé.  Tudtam hogy előtte kell haza érnem.  Az utca végéről, már látni lehetett a házunkat. Megkönnyebbülve vettem észre, hogy teljes sötétség van a lakásban. Még nem ért haza ezek szerint.  Óvatosan nyomta le a kilincset, lassan bekukucskáltam, de a sötéttől az orromig sem láttam.  Nesztelenül lopóztam előre a lépcső felé, de megbotlottam valamiben. Vérfagyasztó sikoly szakadt fel belőlem, ahogyan az éles tárgy bele mélyedt a bőrömbe.  Ijedten tapasztottam kezemet a számra, de már késő volt.  Az emeletről hangos káromkodás hallatszott, majd ajtó csapódás, és a hozzá tartozó test is megjelent. A villany fénye miatt akaratlanul is lehunytam a szememet. Hiba volt. Éles fájdalom hasított a karomba. Ujjai bilincsként fonódtak a csuklómra. Könnyen fölrángatott a padlóról, arcom eltorzult a fájdalomtól. Képtelen voltam megtartani a súlyomat.  Erőtlenül bicsaklottam össze a véres parkettán.

- Merre jártál te szerencsétlen? – Hangja villámcsapásként ért. Lebuktam.

- Csak sétáltam. – Feleltem olyan halkan, hogy még én is alig hallottam.

- Ilyenkor? Az éjszaka közepén? – Leguggolt mellém, finoman végig simított a lábamon, majd ujjait a sebbe mélyesztette.

A fájdalom áramütés szerűen cikázott végig a testemben. Összepréselt ajkakkal tűrtem, hogy ujjai egyre mélyebbre hatoljanak a húsomban. Homlokomon verejték cseppek gyöngyöztek.

- Megkérdezem még egyszer. Hol a kurva életben voltál? – Kábultan néztem apám őrült szemeibe, lehelete bűzlött az alkoholtól.

- Csak sétáltam. – Arcáról lefagyott a mosoly, komoly tekintettel nézett rám, majd tiszta erőből gyomrom rúgott, s felrohant az emeletre.

Magzatpózba helyezkedtem, és vártam.  Hogy mire, azt magam sem tudom. Talán arra, hogy felébredek, és anya még élni fog, olyan lesz minden mint rég. Szép boldog család leszünk újra. Apa nem folytja alkoholba a bánatot, nem ver szinte minden éjjel félholtra, és talán újra lesznek barátaim.

Enyhe sós ízt éreztem a számban, majd szipogva megtöröltem az arcomat. Lassan talpra álltam, és az emeletre mentem. Görcsösen kapaszkodtam a korlátba, vagy éppen abba ami a kezem ügyébe akadt. Sikeresen eljutottam a fürdő szobáig. Ott tele engedtem a kádat forró vízzel, majd megmártóztam benne.

Döbbenten néztem ahogyan a víz, lassacskán vörös színű lesz. Mikor úgy gondoltam, hogy eleget áztattam magamat, kiszálltam a kádból, megtörölköztem, és a tükörbe néztem. Ujjaimat végighúztam a nyakamon, melyen még mindig látszódtak az éjszaka eseményei. Újra felidéztem támadón mély kék szemeit, szépen ívelt ajkait, izmos alkatát. Volt valami megmagyarázhatatlan ebben a férfiban. Valami…..ijesztő ugyan akkor csábító is.  Nem tudnám megmondani, hogy mi is lehet az, de egy biztos. Az ilyen alakokat jobb elkerülni.

A szekrényből elővettem egy csipeszt, és a fertőtlenítőszert. Kifújtam a benntartott levegőmet, majd elkezdtem egyesével kiszedegetni az üvegszilánkokat a lábamból.

Megkönnyebbülve tettem vissza a helyére a csipeszt és a folyadékot. Alaposan lefertőtlenítettem a sebet, és befásliztam. Elégedetten sántikáltam vissza a szobámba, majd lefeküdtem az ágyamba, hogy végre kipihenjem a nap fáradalmait.

1. rész: Éjszaka fantomja

Céltalanul bolyongtam az éjszakában.  Az eső megunhatatlanul szakadt,  fázósan húztam össze a vékony kabátomat. Ujjaimat lassan mozgatni kezdtem, hogy egy kis vér jusson elgémberedett tagjaimba.

Vacogva haladtam az őszi éjszakában, majd egy kávézóba tértem be, hogy kicsit felmelegedjek.

Megkönnyebbülve dobtam a széktámlájára a vizes kabátomat.

Kíváncsian pillantottam körbe a helyiségben. Egyszerű hangulatos kis kávézó volt, néhány gyönyörű kovácsolt vas asztallal és székkel. Rajtam kívül csak a pincér tartózkodott itt, aki most fáradt mosolyt erőltetett az arcára, és felém igyekezett.  Apró  nevető ráncok keresztezték arcát, fekete farmert és fehér inget viselt.  Sötét barna  szemivel alaposan végig mért, majd elmosolyodott. Testtartása feszes volt, egy ragadozóéra emlékeztetett aki éppen most készül becserkészni áldozatát.

- Mit hozhatok? – Kérdezte mikor elém ért.

- Csak egy kávét kérek. – Feleltem, de egy pillanatra sem néztem rá. Sokkal jobban érdekelt az a férfi, aki ebben a pillanatban lépet be.  Tipikus rossz fiúnak tűnt.

Magas volt, úgy 190cm-nek tippelném, fekete haját megtépázta a kinti időjárás.  Szintén fekete bőrkabátot és ugyan csak fekete farmert viselt. Mintha csak egy éjszakai fantom  jött volna be azon az ajtón.

Kutakodva körbe nézett, majd tekintete megállapodott rajtam, de csak egy futó pillantást vetett rám, és rögtön  le is ült nekem háttal.

- A kávéd.  – Illedelmesen megköszöntem, majd továbbra is a nekem háttal ülő alakot figyeltem, Elmélyültem beszélgetett a pincérrel, közben össze-vissza hadonászott.

Mindketten idegesnek tűntek, néha felém fordultak, ellenőrizni, hogy figyelem-e őket. A férfi hirtelen felállt kezet fogott a pincérrel majd távozott.

Egy húzásra kiittam a kávémat, és utána siettem.

Azonnal kiszúrtam sötét alakját, és követni kezdtem. Nem tudom hogy miért, de valami azt súgta esemény dús éjszaka elé nézek. Mindig kerestem a bajt, de ezúttal túl messzire mentem. A férfi egy sikátorba ment, gyorsan utána szaladtam, de sehol sem volt. Egyszerűen eltűnt. Idegesen forogtam körbe-körbe de hiába.

Mély lélegzetet vettem majd haza felé vettem az irányt, de egy kéz fonódott a nyakam köré.

- Kinek dolgozol? – A sötét alak egyenesen a szemembe nézett, leheletét éreztem az arcomon. Finom mentolos volt. Akaratlanul is lehunytam a szemeimet, mikor ismét kinyitottam a férfi türelmetlen tekintetével találtam szemben magamat. Tenger kék szemei idegesen villantak meg az  éjszakában.

- Senkinek. – Leheltem elfúló hangon. Forgott velem a világ egyre nehezebben lélegeztem, bepánikoltam. Erőtlenül próbáltam lefejteni ujjait a nyakamról, de azok csak még erősebben szorítottak.

- Ne hazudj, különben itt helyben eltöröm a nyakad. – Hanga félelmetes volt. Tudtam, hogy nem hazudik. Képes lenne megölni.

- Nem hazudok. – Lassan engedett a szorításon. Magatehetetlenül csuklottam össze a vizes talajon.

- Ki vagy te? – Leguggolt elém, átkarolt, és segített talpra állni. Görcsösen kapaszkodtam karjaiba, úgy éreztem képtelen vagyok a saját lábamon megállni.

- A nevem Emily Garcia. – A nevem hallatán elgondolkodott, majd értetlenül nézett rám.

- Hogy kerülsz az utcára ilyen későn. Már rág fellőtték a pizsit kislány. – Hanga csöpögött a gúnytól. Döbbenten néztem rá, valami frappáns válasszal akartam neki vissza vágni, de semmi nem jutott az eszembe.

- Menj haza. Veszélyes az utca egy ilyen ártatlan lánynak. – Elengedett, majd hátat fordított, s lazán elsétált.

Döbbenten néztem utána, az imént történt kép sorok villámként cikáztak a szemem előtt.

Megráztam a fejemet, hogy kitisztuljon az elmém, majd lassan haza bicegtem. Légzésen normalizálódott, de éreztem hogy ennek az éjszakának a nyomai, nem csak az elmémbe marták magukat, hanem a bőröm be is.

Szereplők aktái*

Emily Garcia

Születési hely: Las Angeles

Születési idő: 1996. 06. 28.

Kor: 18

Jelenlegi tartózkodási hely: Las Angeles

Jelenlegi iskola: Sent Amarons Gimnasium

Magasság: 175cm

Testsúly: 62kg

Hajszín: Sötét barna

Szemszín: Kék

Tudnivalók: Édesanyja meghalt, mikor született. Apja alkoholista, erős agresszív hajlamokkal. Bátyja 18évesen öngyilkos lett. Nincsenek barátai.

Feladat: Kiiktatni a célszemélyt

Andy Biersack

Születési hely: Milwaukee

Születési idő: 1990. 12. 26.

Kor: 23

Jelenlegi tartózkodási hely: Los Angeles

Magasság: 193cm

Testsúly: 85kg

Hajszíne: Eredeti barna, jelenleg fekete

Szemszín: Kék

Tudnivalók: Profi bérgyilkos. Megbízói ismeretlenek.

Feladat: Kiiktatni a célszemélyt

Adam Cook

Születési hely: Hollywood

Születési idő: 1975. 05. 23.

Kor: 38

Jelenlegi tartózkodási hely: Ismeretlen

Magasság: 183cm

Testsúly: 90kg

Hajszín: Barna

Szemszín: Barna

Tudnivalók: Drogcsempészet, nemi erőszak, gyilkosság vádja alól többször is felmentették.

Feladat: Megfigyelni a célszemélyt

Matt Clark

Születési hely: Ismeretlen

Születési idő: Ismeretlen

Kor: 20-25 közötti

Jelenlegi tartózkodási hely: Ismeretlen

Magasság: 197cm

Testsúly: 97kg

Hajszín: Barna

Szemszín: Barna

Tudnivalók: Drog kereskedő.

Feladat: Megfigyelni a célszemélyt

Joe Sparks

Születési hely: Parizs

Születési idő: 1990. 11. 11.

Kor: 20

Jelenlegi tartózkodási hely: Las Angeles

Magasság: 198cm

Testsúly: 91kg

Hajszín: Barna

Szemszín: Barna

Tudnivalók: Profi hecker

Feladat: Kiiktatni a célszemélyt

Elison Turner

Születési hely: Ciprus

Születési idő: 1992. 12. 12.

Kor: 22

Jelenlegi tartózkodási hely: Los Angeles

Magasság: 168cm

Testsúly: 58kg

Hajszín: Szőke

Szemszín: Kék

Tudnivalók: Könnyen a bűvkörébe kerülhet bárki. Illegális ékszerekkel drágakövekkel kereskedik.

Feladat: Megfigyelni a célszemélyt

Lisa Parker

Születési hely: Ismeretlen

Születési idő: Ismeretlen

Kor: 20között

Jelenlegi tartozkodási hely: Ismeretlen

Magasság: 170cm

Testsúly: 60kg

Hajszín: Fekete

Szemszín: Zöld

Tudnivalók: Bérgyilkos. Védjegye a fekete rózsa.

Feladat: Segíteni a munkáját